Háborúban a SPAR-ral: itt a kormány következő lépése

Megindul az eljárás a bíróságon, jó hírnév megsértése miatt – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón, előrevetítve az áruházlánc osztrák tulajdonosaival elmérgesedett viszony folytatását. A SPAR Magyarország Kft. kifejezetten erős évet zárt, ám a hazai leányvállalat ügyvezetője a vita középpontjában álló különadóról elmondta, a pluszteher kigazdálkodása jelentős teher a vállalatnak.

Mozgalmas volt a csütörtök délelőtt a magyar belpolitikában, előbb Orbán Viktor miniszterelnök a CPAC Hungaryn mondott beszédet, majd Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Vitályos Eszter kormányszóvivő tartott kormányinfót. Az utóbbin asztalra került az Alaptörvény gyermekvédelmi törvény miatt szükséges módosítása, de szóba került a benzinár és a reptérvásárlás, mint ahogy a SPAR-gate is. Gulyás miniszter a sajtó képviselőin keresztül megüzente az áruházlánc osztrák menedzsmentjének, hogy megindul az eljárás a bíróságon, jó hírnév megsértése miatt.

A kormányinfót követően a magyar leányvállalathoz fordultunk reakciót kérve, ám a hazai központban azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a téma megválaszolásában a SPAR Austria az illetékes. Ezen a legkevésbé sem lepődtünk meg, a magyar kormány ugyanis nem Bicskével, hanem Salzburggal háborúzik. Megkeresésünkre ugyanakkor az osztrákok is azt jelezték, nem kívánják kommentálni a fejleményeket.

Messze még a fegyverletétel

Érdemes felidézni, hogy ebben a társasjátékban a felek március 11-én léptek a startmezőre, miután a Financial Times közhírré tette, hogy a hazai kiskereskedelmi piacon 641 üzlettel jelen lévő áruházlánc anyacége az Európai Unióhoz fordult a 2022-ben bevezetett magyarországi extraprofitadó miatt, felróva annak diszkriminatív jellegét, uniós jogszabályokba ütköző kiszabását.

A teher 100 milliárd forint árbevétel felett idén 4,1 százalékról 4,5-re nőtt. A 2023-as pénzügyi eredmények május végi megismerésekor pedig azt kell majd figyelembe vennünk, hogy a fogyasztói árak 17,6 százalékkal emelkedtek, miközben a szektorban mérvadó élelmiszerárak gyakorlatilag az egy esztendővel korábbival egyező mértékben, 25,9 százalékkal.

Nyílt sisakos küzdelem

A vita azzal mérgesedett csak igazán el, hogy Hans Reisch osztrák SPAR-vezér a Die Pressének azt állította: a magyar kormány javaslata a különadó csökkentésének fejében az állami részesedés szerzése volt. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint alaptalan a nyomásgyakorlás, de a kiskereskedelemben továbbra sem történt meg a kormány zászlajára tűzött hazai tulajdoni részarány felhúzása.

Szerdán évet értékelt a SPAR Magyarország, ekkor azonban még nem ismerhettük meg az adózott eredményét. Kiderült, hogy a társaság tavaly 1023,2 milliárd forint forgalmat ért el, ami 15,79 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A cég csaknem 10 milliárd forintból öt új üzletet nyitott, négyet pedig modernizált. Emellett folytatódott a perbáli húsüzem korszerűsítése, és fontos kezdeményezések indultak a fenntarthatóság érdekében. Elhangzott az is, hogy a SPAR az 1991-es piacra lépése óta a 2023-as év végéig összesen 539 milliárd forint értékű beruházást hajtott végre Magyarországon.

Fáj a SPAR-nak a különadó

Heiszler Gabriella ügyvezető igazgató az Indexnek elmondta, hogy tavaly csaknem 30 milliárd forint különadót fizetett be a SPAR, egy ilyen hatalmas összeg természetesen befolyásolja a működésüket. Szigorú költségkontrollt ír elő számukra, illetve sajnos az elmúlt öt évben először 2023-ban a beruházási volumenük is jelentősen csökkent. Az ügyvezető a lehetséges tulajdonosváltásról szóló sajtóhírekre pedig úgy reagált, hogy „jelen pillanatban 9 jelentős szereplője van az élelmiszer-kereskedelemnek Magyarországon, és a konszolidáció ebben a szektorban is évek óta tetten érhető. Több mint 18 éve dolgozom a SPAR-nál, azóta több hazai és külföldi megkeresés is érkezett, ám ezekről mindig a tulajdonos tárgyal, és nem a helyi menedzsment”.