„Bomba, gáz és szilánk ellen védő BGS típusú óvóhely és vezetési pont 400 fő részére ” – volt olvasható a légó bejárata mellett. Ez az óvóhely nem a polgári lakosság, hanem a vasutas dolgozók védelmét szolgálta. Feladata az volt, hogy a dolgozók itt vészeljék át az esetleges légitámadást, s majd annak végeztével folytassák a munkájukat, illetve a helyreállítást. A vezetési pont azt jelenti, hogy az óvóhely tartalmaz olyan helyiségeket és kommunikációs berendezéseket, amelyek lehetővé teszik a Tiszai és a Rendező pályaudvar irányítását folyamatosan addig, míg a külső irányítói munkahelyek helyreállítása megtörténik.
Az óvóhely megépítésére a II. világháborút követő hidegháborús időszakban született döntés. Valamennyi nagyobb vasúti csomópont közelében egységes tervek alapján készültek BGS típusú minősített óvóhelyek. Ezen épületet 1954-55-ben nagyrészt rabok építették. (Tehát az épület élesben nem volt használva.) Az óvóhely alkalmas az 1960-as évekre jellemző hagyományos (250-500 kg-os bomba okozta találat) vagy tömegpusztító fegyverek alkalmazása elleni védelemre.
Virág Péter idegenvezető elmondta, „félig élesben” csak egyszer használták az épületet. – Annak idején, mikor a csernobili katasztrófa bekövetkezett, két napot töltöttek itt a vezetők, a munkások kint maradtak – mondta a szervező, aki hihetetlen élvezettel mutatta be a helyiségeket és a bennük található relikviákat, amiket csak a Múzeumok éjszakáján lehet megnézni.
Egy esetleges bombázáskor a padokon ülve kellett kivárni a végét ennek a borzalomnak, aminek hangjait a bent lévők hallották: a repülők és becsapódások félelmetes zaját. Volt, akit ez annyira megviselt, hogy legközelebb inkább kint maradt és más fedezéket keresett. A becsapódásokba az egész épület beleremegett, a lócákat el kellett húzni a falaktól, nem volt szabad hozzá támaszkodni, mert az akár agyrázkódást is okozhatott. II. világháborús beszámolók szerint ez a várakozás sok embernek komoly traumás sokkot okozott.
A MÁV-telepen található óvóhely jellemzői: szabadon álló, terepszint feletti „kocka” épület. Födémvastagsága 4 méter, határoló falvastagsága 2,5 méter. A 2011. évi katasztrófavédelmi törvény csak az óvóhelyek 20 %-át tartotta meg életvédelmi létesítménynek. A többi óvóhely fokozatosan elhalt: lerabolták, beszennyezték, raktározásra vagy gombatenyésztésre használták. Több helyen szórakoztató létesítményt (például szabaduló szobákat) alakítottak ki. Mivel annak idején német öntött betonos technológiával készítették, ezért rendkívül nehéz lebontani ezeket az építményeket. Ezen vezetési pont ajtóit lezárták, nem történt más célú hasznosítás, ezért a létesítmény viszonylag jó állapotban maradt meg.
A légzsilip szerepe, hogy az óvóhely belső tereit megóvja a külső térben keletkező nagy légnyomás romboló hatásától. A légzsilip külső határoló falába kerül beépítésre az óvóhely bejárati ajtaja, az úgynevezett védőajtó. Ennek a tengelyére merőlegesen kerül beépítésre a gázzáró és légnyomásálló ajtó. A védő és nyomásálló ajtók egyaránt kifelé nyílnak, hogy a nyomás ne tudja azokat beszakítani. A két külső védőajtó közötti teret határoló vastag védőfal szintén a nyomáshullámoktól védi a bejáratot. Fontos, hogy a légitámadás kezdetére minden ajtó be legyen zárva, mert az esetlegesen még nyitott ajtón bejutó nyomáshullámok végzetes sérüléseket tudnak okozni az épületben tartózkodóknak.
A gázzsilip rendeltetése, hogy kapcsolatot létesítsen a légzsilip és a belső terek között és fokozza a gázbiztos lezárás hatékonyságát. Előírás szerint az óvóhely valamennyi bejáratához kell ilyen gázzsilipet tervezni. Ugyanitt öltöztek át a vegyi vagy radioaktív szennyeződéseket ellenőrző felderítők. Egy villanybojler és egy vegyi mentesítő zuhanyzó is része a gázzsilipnek. Itt van még elhelyezve az aggregátor üzemeltetéséhez szükséges 1350 literes gázolaj tartály.
Az óvóhelynek biztosítani kellett, hogy veszély esetén nagy tömegek nagyon gyorsan bejussanak az épületbe. A bejutás két bejárati ajtón, két párhuzamos légzsilip és gázzsilip folyosón történt, s majd egy széles lépcsőházban kellett felfelé haladni. Ugyanilyen bejárati megoldás van az épület másik (déli) oldalán is. A lépcsőházat úgy alakították ki, hogy a két bejárat lépcsőfeljárói fél szintenként keresztezzék egymást, tehát nincs közös terük, így biztosítva, hogy az északi és a déli oldalon beömlő tömeg ne ütközzön egymásba.
Miskolcon viszonylag sok ilyen építmény van, némelyik a föld alatt: Tapolcán, a Bükkben és a Tiszai mellett is van másik. Ezekbe sajnos vékonyabb felnőttek is bejuthatnak, nem őrzik őket. Bent aztán van olyan papír is kifüggesztve, ami zenészek nevét tartalmazza mai, hétjegyű telefonszámokkal együtt, hogy miért, nem tudni. Mint ahogyan azt sem, mikor és milyen célra használhatták ezeket utoljára.
Megkerestük a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, ami a polgári védelemért felelős, hogy adjanak tájékoztatást arról, pontosan hány olyan óvóhely található a megyében, amit igénybe lehetne venni egy esetleges légitámadás esetén, hány ember befogadására képesek, mióta nem használták őket és milyen állapotban vannak, illetve arról is, hogy mi lenne a lakosság teendője egy támadás esetén, de kérdéseinkre nem válaszoltak.
Fotó: Genesis Médiacsoport