A magyar háztartások fele naponta 1500 forint alatt költ élelmiszerre

A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a magyar háztartások jövedelme nőtt, de a fogyasztás nem követi ezt a trendet, mivel az emberek inkább megtakarítanak, mintsem költekezzenek.

Miközben a háztartások havi átlagos nettó jövedelme 551,5 ezer forintra emelkedett, a felük maximum 100 ezer forintot fordít élelmiszerre, ami naponta átlagosan legfeljebb 1333 forintot jelent egy személyre. A Nézőpont Intézet Fogyasztói Barométer felmérése szerint a háztartások többletjövedelmüket inkább megtakarítják, ami a biztonság iránti magas igényükkel magyarázható. A válaszadók négyötöde a többletjövedelmét is megtakarítaná, ami azt jelzi, hogy a fogyasztás élénkülése nem elsősorban pénzügyi kérdés. A háború okozta bizonytalanság is befolyásolja a fogyasztói magatartást, és a bizalom helyreállítása a konfliktus lezárásától függ. A kamatcsökkenés, a növekvő reálbér és az alkalmazkodás csak részleges javulást hozhatnak.

A háztartások átlagos jövedelme 2024 márciusában nettó 551,5 ezer forint volt, ami 10 ezer forintos növekedést jelent a 2023 decemberi adatokhoz képest, és 50 ezer forinttal több az előző év azonos időszakához képest. A fogyasztásra fordítható pénzmennyiség átlagosan nettó 548,5 ezer forint. A háztartások alapvető fogyasztásra fordított kiadásai átlagosan nettó 260 ezer forintra rúgtak márciusban, ami csak 5 ezer forinttal több a decemberi adatoknál.

Részletezve a kiadásokat, a háztartások átlagosan 143,5 ezer forintot költöttek élelmiszerre és alkoholmentes italokra, 80 ezer forintot lakásfenntartásra és háztartási energiára, valamint 36,5 ezer forintot közlekedésre. Az élelmiszerre költött összegből kiderül, hogy a háztartások közel fele (45%) 100 ezer forintot vagy annál kevesebbet költ havonta, ami naponta maximum 1333 forintot jelent élelmiszerre, számolva 2,5 fővel. A háztartások 43%-a 50 ezer forintot vagy kevesebbet költ lakásfenntartásra és rezsire, míg a közlekedésre fordított összeg 59%-uknál 30 ezer forint vagy annál is kevesebb.

Talabér Krisztián, a Nézőpont Intézet elemzője szerint a háztartások decemberhez képest enyhén többet költöttek élelmiszerre márciusban, ami a lassuló inflációra utal. A kisebb háztartások hajlamosabbak kevesebbet költeni élelmiszerre, mivel az élelmiszervásárlás alapvető fogyasztásnak minősül, és ennek a fogyasztástípusnak a változása rendkívül rugalmatlan. Az alapvető fogyasztáson túli kiadásoknál mutatkozik meg igazán a jövedelmi ötödök közötti különbség.