A svéd borok titka

Svédország nem csak a Köttbullar húsgombóc, az Abba és a jégkorong hazája, hanem a borászat terén is rejtett kincseket kínál. A skandináv ország déli részén, a szokatlanul magas szélességi körökön is megtalálhatóak a szőlőültetvények, amelyek különleges borok születését teszik lehetővé.

Svédországban körülbelül 150 hektáron folyik szőlőtermesztés, ami körülbelül 210 futballpálya nagyságú területet jelent. A borászat itt a 56-os szélességi körnél zajlik, ahol a növekedési és érési időszak viszonylag rövid, csupán májustól októberig tart, ennek ellenére évente körülbelül 2000 napsütéses óra áll rendelkezésre. A Kullaberg's Vingård borásza, K Felix G Åhrberg szerint az átlaghőmérséklet ebben az időszakban 15 fok körüli, és bár évi 700 milliméter csapadék esik, a nyári hónapokban szárazság is előfordulhat.

A sikeres termesztés egyik kulcsa a megfelelő szőlőfajták kiválasztásában rejlik. A svéd borászok Piwi szőlőfajtákat használnak, amelyek ellenállnak a gombás betegségeknek, és ez különösen fontos, mivel Svédországban a réz nem engedélyezett mezőgazdasági hatóanyagként. A Kullaberg's Vingård hat különböző szőlőfajtát termeszt: solaris, souvignier gris, muscaris, donauriesling, pinot nova és cabaret noir.

A borászat modern technikákat is alkalmaz a minőségi borok előállítása érdekében. Åhrberg többféle fahordót használ, a francia, osztrák és amerikai tölgytől az akácfáig, és a borok tartósítása érdekében néha C-vitamint is adnak hozzá. A Kullaberg's Vingård saját "laboratóriummal" is rendelkezik, ahol a szőlő szára nem érik be a hűvös klíma miatt, ezért azt nem adják az erjesztéshez, hanem minden szőlőt teljesen lefejtve dolgoznak fel. A borokat hordóban érlelik, és a seprő keverését is gyakorolják, ami összetettebb ízeket eredményez. A Piwi szőlőfajtákból készült borok esetében különösen fontos a szőlő megfelelő feldolgozása, mivel a vörösborok gyakran túl savanyúak, a fehérek pedig mélység nélküliek lehetnek.