Kecskeméti kidobók súlyos büntetést kaptak egy 23 évvel ezelőtti gyilkosságért

Tizenhárom és fél év fegyházra ítélte a Kecskeméti Törvényszék azt a két férfit, akik közel két évtizeddel ezelőtt brutálisan meggyilkolták Gulyás Jánost, egy kecskeméti diszkó közelében.

A Kecskeméti Törvényszék tájékoztatása alapján a két férfi, akik akkoriban a Silver nevű szórakozóhely kidobóiként dolgoztak, 2000. október 1-jén hajnalban támadtak rá a 23 éves Gulyás Jánosra, aki ittasan jelent meg a szórakozóhelyen. A vádlottak először szóváltásba, majd dulakodásba keveredtek az áldozattal, amely során többször is megütötték, végül eszméletlen állapotban a vasúti sínekre fektették, ahol a férfi egy vonatgázolás következtében életét vesztette.

A támadás kezdetén az egyik kidobó megpróbálta eltávolítani a férfit a diszkó területéről, ami dulakodáshoz vezetett. A vádlottak ököllel és viperával bántalmazták Jánost, aki ennek következtében a földre rogyott, de még fel tudott állni. A támadás folytatódott a diszkó főbejáratához vezető úton, ahol a vádlottak karon ragadták és tovább vezették, miközben további ütéseket mértek rá. A bántalmazások során a férfi eszméletét vesztette, és koponyája betört.

A vádlottak úgy döntöttek, hogy megölik Gulyás Jánost, hogy elkerüljék a büntetőjogi felelősségre vonást. A gyilkosságot vonatbalesetnek álcázva a magatehetetlen áldozatot a sínek közé fektették. A terveik szerint a vonatgázolás okozta sérüléseknek kellett volna elfedniük a bántalmazás nyomait.

A mozdonyvezető csak a féktávolságon belül vette észre a síneken fekvő férfit, így nem volt lehetősége megállni. A tragikus esemény következtében Gulyás János a helyszínen életét vesztette. A törvényszék az elkövetőket 13 év és 6 hónap fegyházra, valamint tíz év közügyektől való eltiltásra ítélte. Az ítélet nem jogerős, a vádlottak letartóztatását a bíróság fenntartotta.

Az elítéltek legkorábban a büntetésük négyötöd részének letöltése után szabadulhatnak feltételesen. A gyászoló édesanya, Gulyás Jánosné 24 éve várta a pillanatot, hogy végre az imádott fia gyilkosainak a szemébe nézhessen. Korábban a betegségei miatt személyesen nem tudott megjelenni a bíróságon, ám most minden erejét összeszedve részt vett a tárgyaláson.

– Szerettem volna a szemükbe nézni, de elég hátul ültünk, így alig láttam rájuk. Életem végéig bánni fogom, hogy nem tettem fel nekik azt a kérdést, hogy az én fiam mégis mit ártott nekik, amiért szabályosan kivégezték szegényt?! – mondta el megtört hangon az idős asszony, aki soha nem fogja feldolgozni a borzalmakat.

– Soha nem bántott senkit, mindenkinek csak segített, ezek a vadállatok mégis kegyetlen módon ütötték, verték a fiamat, még akkor is, amikor már jártányi ereje sem maradt. Az agyonvert testét aztán vonszolták a sínekre. Nem tudom, hogy a Jóisten miért büntette ilyen kegyetlen halállal. Hónapokig rémálmokkal küzdöttem, miután megismertem a részleteket a gyilkosságról. Amíg élek, nem fogom elfelejteni – tette hozzá Gulyás Jánosné.