Fontos törvénymódosítások Magyarországon
Miközben a közvélemény figyelme másfelé terelődött, az Országgyűlés számos jelentős törvényt módosított, amelyek változások széles körben érintik a magyar állampolgárokat.
Az Országgyűlés a honvédek jogállásával kapcsolatos törvényeket módosította, amelyek célja az alaptörvény tizenkettedik módosításának jogrendszerbe való átültetése. A módosítások 133 igen és 49 nem szavazattal kerültek elfogadásra. A változások értelmében 37 törvényt módosítottak, és július 1-jével hatályon kívül helyezték a honvédek jogállásáról szóló törvényt. A Honvéd Vezérkar főnöke a jövőben normatív utasítást adhat ki, de ez a jog csak meghatározott tárgykörökben alkalmazható. A főispán illetményének megállapítása a közigazgatási államtitkáréhoz hasonlóan történik, azonban az ő fizetését nem a miniszterelnök, hanem az irányító miniszter határozza meg.
A közoktatásban a mindennapos testnevelés alóli felmentés szabályai is módosultak. A képviselők 134 igen, 42 nem és 7 tartózkodó szavazattal fogadták el a belügyi ágazati feladatellátást támogató törvények módosítását. A jövőben csak a versenyengedéllyel rendelkező tanulók kaphatnak felmentést heti két óra alól, ha a testnevelési óra a nulladik, az első, az utolsó vagy utolsó kettő tanítási órára esik.
Az orvosi igazolások rendje is átalakul, az igazolást elektronikus úton is továbbíthatják. A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló törvény módosítása révén létrejön az Alkotmányvédelmi Hivatal által vezetett minősített piaci szereplők jegyzéke. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter rendeletben állapítja meg a jegyzékhez kapcsolódó szabályokat.
A kormánytisztviselők eskütétele a jövőben szóban történik, amit a nemzeti érdeket előtérbe helyező attitűd és erkölcsi tartás kialakításának erősítésével indokoltak.
Magyarország csatlakozott az EU-s minimálbérrel kapcsolatos irányelvéhez, amelynek átültetésére 2024. november 15-ig van határidő. A munkavédelmi törvény módosításával a kormány felhatalmazást kapott a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum megállapításával kapcsolatos konzultációra jogosult fórum kijelölésére.
Az igazságügyi miniszter a jövőben betekinthet a lezárt bírósági és ügyészségi anyagokba, amelyeket anonimizálni kell. A közjegyzők hitelesíthetik az ingatlan-nyilvántartásban tehető jognyilatkozatokat, és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága ellenőrizheti a végrehajtók munkáját.
Az oktatási, családügyi, kulturális tárgyú törvények módosításával a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) tanárképzést is végezhet a következő tanévtől. Emellett létrejön a Közgyűjteményi Központ, amely a múzeumok egy részét központosítja, így a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ néven működik tovább az Országos Széchényi Könyvtár, a Petőfi Irodalmi Múzeum, az Iparművészeti Múzeum, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, valamint a Magyar Természettudományi Múzeum integrálódásával.
A közgyógyellátási jogosultság időtartama változik, 2025. január 1-jétől az alanyi jogosultság az alapul szolgáló körülmény fennállásáig terjed ki, a normatív közgyógyellátást pedig négy évre állapítják meg.
A Nemzeti Sport a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapba kerül, és a lakóépület tulajdonosa jogosult lesz a lakóépület reklámelhelyezés céljából történő hasznosítására.
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényjavaslat elfogadásával októbertől jön az elektronikus ingatlan-nyilvántartás. Az adatkezelési szabályok között rögzítik, hogy az adatfeldolgozási feladatok ellátásával milyen szervezetet lehet megbízni.
Az anyakönyvvezető a jövőben elbírálhatja a névváltoztatási kérelmeket, és az anyakönyv kutathatóságára vonatkozó rendelkezéseket is felülvizsgálják.
Az előregisztráció a digitális állampolgárságot kérőknek nyitott lesz, és a rendőrségről szóló törvény módosításával az igazoltatás során digitális okmánnyal vagy adattároló kód felmutatásával is igazolhatják majd adataikat az emberek.
Az online csalások elleni hatékonyabb fellépést a büntetőjogi törvények módosítása teszi lehetővé, ahol a nyomozó hatóság önállóan is elvégezheti a pénzügyi tranzakciókban résztvevők azonosítását.
Az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításával a tarifa- és kedvezményrendszer átfogó korszerűsítése történik, és lehetővé válik a pontosabb utasszámlálás, valamint a vezetői engedélyek informatikai rendszerből történő lekérdezése.
Az agrártörvények módosításával kötelezővé válik a mezőgazdasági vállalkozási szerződéseknél a kockázatmegosztás szerződésbe foglalása, és a termeltetői szerződés fogalmát is meghatározták.
A törvénymódosítás elfogadásával bevezetik a kötött könyvárrendszert is, amely lehetővé teszi, hogy a kiadók egy éven át meghatározott, maximum tízszázalékos árengedmény mellett értékesíthessék a könyveiket. Ezt az új szabályozást már a döntés előtt is többen bírálták a szakmában, az érdekképviselet például azt kifogásolja, hogy nem történt megfelelő egyeztetés.
