Egy női börtönben állították ki a világhírű festményt

Lassan ott tartunk, hogy házhoz hoznak egy Picassot, és akár a vasárnapi ebéd elköltése közben gyönyörködhetünk benne. A londoni Nemzeti Galéria a látogatottság csökkenése miatt kénytelen volt a műtárgyait extrém helyszíneken is bemutatni.

A londoni Nemzeti Galéria az elmúlt években jelentős látogatócsökkenést tapasztalt, ami a Covid-járvány mellett más múzeumokat is érintett, de a világ többi részén a helyzet normalizálódni látszik. A londoni intézmény azonban kilóg a sorból, és a 2024. május 10-i 200 éves fennállásuk ünneplésére készülődve számos radikális lépést tett a látogatók visszacsábítása érdekében. Ezek közé tartozik Artemisia Gentileschi Alexandriai Szent Katalin önarcképe című festményének kiállítása egy York-i orvosi rendelőben, egy Sussex-i női börtönben és egy iskolában is.

Gabriele Finaldi, a múzeum olasz-brit igazgatója szerint a Gentileschi mű fontos számukra, mivel a festőnő a férfiak által uralt XVII. században alkotott. Finaldi hangsúlyozta, hogy a kis múzeumok válságban vannak az Egyesült Királyságban, és erkölcsi kötelességük segíteni nekik, valamint felhívni a nyilvánosság figyelmét a helyzetre.

A Nemzeti Galéria igazgatója szerint az utazókiállítások részben a külföldi látogatók csökkenése miatt jöttek létre, mivel a járvány után a külföldi turisták áramlása nem tért vissza a járvány előtti szintre, ellentétben más nagyvárosokkal. Finaldi a Brexitet is okolja a visszaesésért, ami miatt a külföldi állampolgárok csak útlevéllel utazhatnak a szigetországba, és ez a turisták mellett az iskolai csoportok számának csökkenéséhez is hozzájárul. Az igazgató szerint a Brexit a művek beszerzésére is hatással van, a bürokrácia bonyolultabbá és drágábbá vált.

Finaldi arról is beszélt, hogy a műtárgyak védelme érdekében a múzeum vezetése úgy döntött, hogy már azokat az alkotásokat is védőüveggel óvják, amelyeknél korábban nem alkalmazták ezt, például Tiziano művei esetében. Az intézményvezető tíz éve vezeti a londoni Nemzeti Galériát, és büszke a digitális jelenlétük erősítésére, valamint arra, hogy növelték a kortárs művészek számát a gyűjteményben.