Navracsics Tibor: Vannak viták a kormányban, Orbán Viktorral is
„Sosem állítottunk olyat, hogy az Európai Unió a boldogság birodalma” – mondta az Indexnek Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter, akitől annak apropóján kértünk interjút, hogy Magyarország 20 éve lett uniós tagállam.
A tárcavezető mérleget vont, mit jelentettek az uniós források, hol tart a felzárkózás, hányadán állunk a vitás ügyekben Brüsszellel, mit hozhatnak az európai parlamenti és önkormányzati választások, majd azt követően a magyar soros elnökség.
Június 9-i bizonyítványosztásra várva
A Fidesz mindig toronymagasan nyerte meg az európai parlamenti választásokat, és nem látok problémát abban, ha most valamivel kevesebb a mandátum, de ez is fölényes győzelemmel párosul. Európa-szerte az EP-választásokon a kisebb és extrémebb pártokat felülértékelik a szavazók, a nagyobb politikai közösségeket pedig alul, ami összefügg az alacsonyabb részvétellel is.
Magyar Péter és a Tisza Párt kapcsán a Fideszben élénk viták folynak, de a fideszes szavazókat nem ingatta meg az elköteleződésükben. Az ellenzéki reakciók elbizonytalanodást mutatnak.
Az önkormányzati választásokon bízom benne, hogy jelentősen sikerül javítani a pozícióinkon 2019-hez képest, minél több megyei jogú várost visszahódítva. Budapesten is kiváló jelöltünk van, Szentkirályi Alexandra eddig nagyon jól szerepel.
Magyar felzárkózás – euró nélkül
Az eurózónának vannak előnyei és hátrányai is. A jókor, jó árfolyamon történő euróbevezetést támogatom, az előnytelen csereértéken való csatlakozásnak pedig ellene vagyok. Fontos, hogy a nemzetgazdaság és a magyar polgárok jól járjanak.
Az EU-s források döntő jelentőségűek voltak a közép-európai országok sikeres felzárkózásában. Magyarország már olyan országokat is maga mögött hagyott, mint Görögország vagy Portugália. A 2014-2020-as ciklusban is a top 3-ban vagyunk a forrásfelhasználásban, és bízom benne, hogy a 2021-2027-es időszakban is hasonlóan eredményesek leszünk.
Az Európai Unióban a nemzeti érdekek a meghatározóak. A magyar kormány ügyesen védi a nemzeti szuverenitást, és az együttműködés terén arra koncentrál, ami a magyar költségvetésnek is fontos.
Az Európai Ügyészséghez való csatlakozás nem volt nyomás alatt. Az Európai Bizottság soha nem kérte ezt, és az Európai Ügyészség vezetője is elismerte, hogy a magyar ügyészségi szervekkel hatékonyabb az együttműködésük.
A területi egyenlőtlenségek tovább nőttek az EU-tagság 20 éve alatt. Budapest 2004-ben az unió átlagos fejlettségének 129 százalékán állt, míg 2022-ben már 158 százalékon. Az Észak-Alföld régió csak 44 százalékról 50-re lépett előre.
Van helye a vitának, de Orbán a főnök
2014-től 2019-ig az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa voltam. Sikerült meggyőzni a tagállamokat, hogy emeljék meg az Erasmus büdzséjét, és emlékezetes volt az Európai Sporthét életre hívása is.
A kormányban mindig vannak viták, de Orbán Viktor a miniszterelnök, ő dönt, mi pedig végrehajtjuk a döntéseit. Ez egy vitatkozó kormány, az álláspontok ütköztetésének terepe lehet akár a követendő kommunikációs irány vagy egyes megállapodások értelmezése.
Medgyessy, Gyurcsány, Bajnai, Orbán
Medgyessy Péter folytatta azt a politikai utat, amit Antall József kezdett. Gyurcsány Ferenc az őszödi beszéddel alapvető legitimációs problémákat vetett fel. Bajnai Gordon válságkezelő intézkedései sok esetben tovább mélyítették a krízist.
A csatlakozó tagállamok közül Lengyelország és Magyarország is nyertesnek tekinthető.
Visszatérés a kormányba
Az uniós források felhasználása terén a slágerkérdések közé tartozik, hogy jön-e az uniós pénz, mikor jelennek meg a pályázatok. Brüsszel egyre inkább a kampányra koncentrál, és a magyar ügyekkel kapcsolatos egyeztetések csak technikai szinten folynak.
Januárban önálló tárcát kaptam, és felállt a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium. A naptáram sűrűbb lett, de örömteli pillanatokat látok magam előtt.
Júliustól fél évig miénk a soros elnökség. Prioritásként kezeljük az európai védelmi politikát, a demográfiai kihívásokat, és a kohéziós politika jövőjét is, az a cél, hogy ezeken a területeken áttörést érjünk el. Erős alap, hogy 2011-ben is egyértelműen pozitív volt a soros elnökségünk szaldója.
