Hszi Csin-ping európai látogatása és a kínai befektetések
Hszi Csin-ping kínai elnök öt év után először látogat az Európai Unióba, hangsúlyozva, hogy Peking gazdasági lehetőségeket kínál az EU számára, miközben az Egyesült Államokkal szembeni európai függetlenséget is erősíti.
Hszi Csin-ping vasárnap kezdi meg ötnapos európai útját, amely során Franciaországba, Szerbiába és Magyarországra is ellátogat. Ezek az országok kínai befektetéseket keresnek, annak ellenére, hogy az EU és az Egyesült Államok is aggályokat fogalmaz meg a kínai iparpolitikával kapcsolatban.
Emmanuel Macron francia elnök a kínai vezetővel való személyes kapcsolat elmélyítését tűzte ki célul, és arra törekszik, hogy Hszi Csin-ping segítségével befolyásolja Vlagyimir Putyin orosz elnököt az ukrajnai konfliktus befejezésére. Macron emellett a kínai befektetéseket is szeretné Franciaországba vonzani, különösen az elektromos járművek akkumulátorai területén.
Chong Ja Ian, a Szingapúri Nemzeti Egyetem politikatudományi docense szerint Macron megpróbálja kihasználni azokat az európai területeket, amelyek nyitottabbak lehetnek Kína álláspontja iránt. Wang Yi kínai külügyminiszter Macron diplomáciai tanácsadójának kifejtette, hogy reméli, Párizs rá tudja venni az EU-t egy pragmatikusabb politika folytatására Kínával szemben.
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen is részt vesz a Macron és Hszi közötti háromoldalú megbeszélésen.
Brüsszelben növekvő bizalmatlanság tapasztalható, amelyet az amerikai pénzügyminiszter, Janet Yellen pekingi látogatása is erősített, ahol figyelmeztetett a kínai túlkapacitások világgazdaságra gyakorolt hatásaira. Az EU és az Egyesült Államok egy közös Kína-politikát alakítanak ki, amely a gazdasági „elszakadást” tűzi ki célul.
Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin együttműködése az Egyesült Államok vezette világrend elleni szembenállást jelent, ami feszültséget okoz Peking és Brüsszel között.
Magyarország szerepe kiemelkedő lehet Peking számára, mivel az ország képes befolyásolni az uniós politikát. Orbán Viktor miniszterelnök például késleltette az Ukrajnának szánt uniós segélycsomagot. Magyarország kezdetben ellenezte az uniós tervet, hogy bizonyos kínai cégeket feketelistára tegyenek, mivel azok orosz fegyverekhez használt technológiát szállítanak.
A kínai befektetések Magyarországon jelentős mértékűek. A Great Wall Motor autógyártó üzemet nyit, a Contemporary Amperex Technology pedig egy 7,6 milliárd dolláros üzem építését tervezi a Mercedes-Benz AG-val partnerségben, ami az ország eddigi legnagyobb közvetlen külföldi beruházása lesz.
A kínai vállalatok, mint a BYD és a Chery Automobile, szintén jelentős beruházásokat hajtanak végre külföldön, ami enyhítheti a kereskedelmi feszültségeket.
Cui Hongjian, a Pekingi Külügyi Egyetem professzora szerint Kínának egyértelmű üzenetet kell küldenie az európai közvéleménynek, hogy továbbra is megbízható partner marad.
Hszi Csin-ping jövő heti hivatalos magyarországi látogatása mérföldkő lesz a két ország közötti kapcsolatok történetében, és új lendületet adhat az együttműködés erősítésében – jelentette ki Gong Tao, Kína magyarországi nagykövete. A kínai elnök Sulyok Tamás köztársasági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök meghívására érkezik Magyarországra május 8-án, és ez lesz az első európai útja 2019 után.
Az elmúlt években Hszi Csin-ping és Orbán Viktor vezetésével Kína és Magyarország átfogó stratégiai partnerséget alakított ki, és ez az együttműködés egyre szélesebb területeken haladhat előre. A kínai államfő látogatásán több kétoldalú egyezmény aláírására is sor kerül, amelyek tovább erősíthetik a két ország közötti kapcsolatokat.
Az Egy övezet, egy út kezdeményezés egybeesett a magyar kormány keleti nyitás politikájával, és ennek keretében mindkét fél érdekelt az együttműködés elmélyítésében, újabb beruházásokban, amelyek kiterjednek az infrastruktúrára, érintik a telekommunikációt, a vegyipart, valamint a megújuló energia mellett az elektromosjármű-ipart. E program része a Budapest–Belgrád vasútvonal fejlesztése is, amelynek lezárultával a két főváros közötti utazási távolság 8 óráról 3 órára csökken.
A turisztikai kapcsolatokat segítheti, hogy márciustól vízum nélkül utazhatnak magyar turisták Kínába, továbbá a nyártól a két ország közötti közvetlen légi kapcsolatok száma 20-ra emelkedhet, ami a régiós országok között a legnagyobb.
Gong Tao elmondta, hogy Peking a magyar soros uniós elnökségtől azt várja, hogy a magyar fél Kínával szemben racionális és pragmatikus politikára törekszik majd, és erre ösztönzi az Európai Unió többi államát. Hozzátette: Kína hosszú távon tekint az Európával való kapcsolatra, és Magyarországhoz hasonlóan az összekapcsolódást és konnektivitást támogatja, ellenzi a blokkosodást, az ideológiai alapú megközelítést.
Hszi Csin-ping látogatása egybeesik a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok helyreállításának 75. évfordulójával, és az állami látogatáson a kétoldalú kapcsolatok mellett a Kína-Európa viszonyról, valamint a két országot érintő nemzetközi és regionális kérdésekről folytat eszmecserét.
Horváth Levente, az Eurázsia Központ igazgatója az Indexnek azt mondta: Magyarország és Kína hasonlóan gondolkodik a világrend alakulásáról, emellett a két ország közötti gazdasági együttműködés is segítette a kapcsolatok elmélyülését.
Korábbi sajtóhírekben az is felmerült, hogy a kínai elnök azért jön két napra Magyarországra, mert az egyiken Pécsre látogat, hogy autógyár építését jelentse be.
