A Paks II beruházás környezeti hatásainak vizsgálata elmaradt

A Paks II atomerőműhöz kapcsolódó számos létesítmény és a felvonulási terület építése során nem történt meg a környezeti hatások vizsgálata, pedig ez a környezetvédelmi engedély kiadásának alapvető feltétele lett volna.

Környezetvédelmi szakértők és mérnökök szerint a Paks II beruházáshoz kapcsolódóan folyamatban lévő nagyszabású építkezések nem állnak összhangban a 2016-ban kiadott környezetvédelmi engedéllyel, és a kapcsolódó létesítmények környezeti hatásait sem vizsgálták megfelelően. A környezetjogászok is megerősítik, hogy a beruházásokhoz tartozó minden létesítményt, így a felvonulási területet is, bele kellett volna foglalni a környezeti hatásvizsgálatba.

A Paks II környezetvédelmi engedélykérelmében szereplő létesítmények, mint például az üzemépületek, laborépületek, dízelgépházak, és a korróziógátló munkálatokhoz szükséges építmények, valamint a víziközmű-fejlesztés, nem kaptak megfelelő környezeti hatásvizsgálatot. A Baranya megyei Kormányhivatal válasza a közérdekű adatkérésre nem tartalmazott érdemi információt a hiányzó dokumentációk helyzetéről.

A felvonulási területen épülő több mint 80 kiszolgáló épület, irodaházak, szerelőcsarnokok és raktárak esetében sem történt meg a szükséges környezeti hatásvizsgálat, pedig ezek a létesítmények is a Paks II projekt részét képezik. A jogszabályok értelmében ezek a létesítmények is kapcsolódóként kezelendők, és a környezeti hatásukat a környezetvédelmi engedélyben kellett volna vizsgálni.

A Paks II Zrt. által megvalósított víziközmű-fejlesztés, amely ivóvíz-, csapadékvíz- és szennyvíz-rendszert foglal magában, szintén nem szerepelt a környezetvédelmi engedélyben, annak ellenére, hogy a beruházás a Paks II telephelyet is érinti. A projekt tervezése önmagában két és fél milliárd forintba került, és a tervek szerint 2025-re fejeződik be.

Jogi szakértők szerint a Paks II-hez kapcsolódó létesítmények esetében, amelyek nem voltak részei a környezetvédelmi engedélyezési eljárásnak, a munkálatok nem kezdődhettek volna el jogszerűen. A Baranya megyei Kormányhivatal tájékoztatása alapján semmiféle felülvizsgálati eljárás nem indult, és a hatóság semmilyen bejelentést nem kapott a környezetvédelmi engedély változásáról.

Mindeközben a megújuló energiaforrások terén jelentős előrelépés történt, hiszen a magyarországi napelemek termelési kapacitása átlépte a 3000 megawattot (MW). Az Átviteli Rendszerirányítók Európai Hálózata (Entsoe) adatai szerint a napelemes áramtermelők termelési kapacitása hétfőn elérte a 3121 MW-ot, majd a következő nap tovább nőtt, és 12.30 és 12.45 között 3232 MW villamosenergia szintig jutott. Ez az érték meghaladja a Paks II atomerőmű napi áramtermelési volumenét, amely jelenleg mind a négy blokk maximális terheléssel 1930-1936 MW közötti szinten termel. Magyarországon a beépített napelemes áramtermelő kapacitásméret idén meghaladta a 6000 MW-tot.

Fülöp Orsolya