A mini-Dubaj projekt Rákosrendezőn körüli viták

Az Országgyűlés döntése értelmében megvalósulhat a Rákosrendezői pályaudvar területén a mini-Dubaj néven ismert beruházás, amely számos vitát váltott ki.

Az Országgyűlés 134 igen, 43 nem szavazat és 6 tartózkodás mellett fogadta el azt a törvényt, amely a Rákosrendezői pályaudvar területén tervezett mini-Dubaj projektet is magában foglalja. A törvény előadója Szijjártó Péter külgazdasági miniszter volt, és a projektért az építési miniszter, Lázár János lesz felelős. A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által benyújtott törvényjavaslat alapján a területet a kormány értékesíteni fogja, így a projekt magánkézbe kerül. A kormány a beruházást nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek minősítette.

A törvény szerint a projekthez kapcsolódó szerződések és megállapodások nem képezik közbeszerzési vagy versenyeztetési eljárás tárgyát Magyarországon, illetve az Egyesült Arab Emírségekben. A kormány ígéretet tett arra, hogy a fejlesztések és ingatlanok lehetőség szerint 5 százalékos áfával értékesíthetők lesznek.

A tervezett fejlesztések között szerepel gyalogos és közúti felüljárók létesítése, a vasúti pálya befedése parkosítással, valamint a kisföldalatti kivezetése a területre. Amennyiben megvalósul a repülőtéri gyorsvasút, közvetlen kapcsolat jön létre a légikikötő és Rákosrendező között.

Az Egyesült Arab Emírségek ötmilliárd eurós beruházást vállalt, amely magában foglalja a rákosrendezői vasútállomás megépítését is, és a lakásokra itt is az 5 százalékos áfa lenne érvényes. A projekt elősegítésére a két ország között bizottság jön létre. A projektre Mohamed Alabbar jelentkezett be, aki a világ legmagasabb épületét, a Burdzs Kalifát is építtette, és cége, az Emaar Properties, valamint projektcége az Eagle Hills tervezi a 220-240 méteres felhőkarcolót.

3-4 éven belül megépülhet az "Új Millenniumi Városközpont", várhatóan 1 milliárd eurós kormányzati, valamint 5 milliárd eurós nemzetközi magánbefektetői finanszírozásból. A mini-Dubaj projektet számos bírálat érte, többek között a szennyezés és az állami vagyon kiárusítása miatt. Emellett felmerült, hogy Európa legmagasabb felhőkarcolóját is itt tervezik megépíteni. A projekt előkészítése már folyamatban van, a terület kiürítése elkezdődött, és a MÁV zuglói szolgálati lakásaiban élőknek 30 napot kaptak a költözésre.

A főpolgármester, Karácsony Gergely és a főpolgármester-jelölt, Vitézy Dávid is nyilvánosan kritizálták a törvényt. Karácsony az Európai Bizottsághoz fordul a jogaink érvényesítéséért, és az Egyesült Arab Emírségek vezetőit is tájékoztatni kívánja arról, hogy a városvezetés feje fölött eldöntött projekt ellen fognak állni. Vitézy szerint a beruházás minden létező építési előírást figyelmen kívül hagy, és a szükséges közlekedési fejlesztések sem garantáltak. Azt is kifogásolta, hogy a projekt nem számol egy új, városi jelentőségű közpark létesítésével, amely Zuglót, Rákospalotát és Angyalföldet szolgálná ki.

Karácsony Gergely főpolgármester a hétvégén lezárult második Budapesti Lakógyűlés eredményeire hivatkozik, ahol a 25 ezer válaszoló 90 százalék feletti többsége támogatta a Parkváros koncepcióját a mini-Dubaj helyett, nyílt versenyeztetéssel a befektető kiválasztását, és a világörökségi képbe illő épületek építését. Vitézy Dávid öt pontban foglalta össze a beruházással kapcsolatos aggályait, kritizálva, hogy a szerződés nem ír elő semmilyen funkciót, magasságot, és felmenti a beruházót az építési előírások betartása alól, ami korlátozza az önkormányzatok befolyását az épületek méreteire és magasságára. Vitézy szerint a szerződésben nem szerepel a közlekedésfejlesztések befektető általi finanszírozása, és a korábbi tervekben szereplő 25 hektáros közpark létesítése sem található meg benne. A főpolgármester-jelölt azt ígéri, hogy főpolgármesterként mindent megtesz Budapest jogainak visszaszerzéséért.